Vörös Rébék beharangozó az RTL Klub műsorán

Összefoglaló az Ősbemutatóról

Színháztörténeti premier: Tatán mutatták be a legújabb magyar musicalt

 

Arany János Vörös Rébék című balladájának néhány sora visszatérő motívum Pesty-Nagy Kati darabjában.A cikkhez tartozó galéria megnyitása
(Új ablakban)

Pénteken felszállt a Vörös Rébék a tatai szabadtéri színpadon. Pesty-Nagy Kati forgatókönyvéből és rendezésében, Derzsi György fenségesen szép dalaival szárnyaló előadást varázsoltak az alkotók az 1500 nézőnek. Egyelőre csak bizakodni lehet, hogy nem megismételhetetlent. Az ősbemutató egyben egy új műfaj, a musical ballada megszületését is jelentette Tatán.
 
 
"Elmondhatatlanul hálás vagyok Tata városának, hogy ez velünk megtörténhetett, hogy ez az előadás létrejöhetett" – fogalmazott a pénteki ősbemutató után fáradtan a rendező, aki csapatával éjjel még azért székfoglalóst játszott a helyőrségi klubban. Több mint egy hónapos intenzív próbafolyamat ért véget negyven embernek, köztük húsz Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyei diáknak és gyermeknek, a Vörös Rébék közösségének. A napi együttlétek, az együttes munka eredményeként csodálatos előadás született és szeretet-kötelék operaénekes, előadóművész, színészek, tatai versbarátok, koreográfusok, kis- és nagydiákok, amatőrök és profik között.

"Nincs amatőr. Aki arra termett, hogy színházat csináljon, az színházat fog csinálni. A határ nem ott van, hogy amatőr vagy profi, hanem, hogy mire született valaki" – magyarázza Pesty-Nagy Kati. "Csodálatos munkát végeztek. Mindegyik szereplő előtt le a kalappal" – teszi hozzá. A Vörös Rébék története bűnről, feloldozásról, felelősségről szól szerelmekkel, összefonódásokkal, Derzsi György csodálatos dallamaival, melynek igényessége a magasba emelte a produkciót. "Ami a legnagyobb boldogságom, hogy két autista barátom – Tamás és Kálmán – is itt volt a nézők között, akik a háttérrajzokat készítették. Büszkék voltak rá, hogy a munkáikat látták a színpadon" – mondja Kati, mivel a Vörös Rébék hátterét a tatai autista lakóotthon csapata készítette.

 


Az előadás főbb szereplői voltak: Kecskés Tímea, Pásztor Ádám, Bucsi Annamária, Turek Miklós, Bodnár Vivien, a felvidéki Vadkerti Imre, a tatai Petrozsényi Eszter, a tatabányai Mezey Kitti. A koreográfiát, a démoni energiákat Sándor Dávid és Görög Zoltán álmodták a produkcióhoz. Az előadás díszletét a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. tette hozzá a közös munkához. Az ősbemutatót ezerötszázan látták, több százan érkeztek a fővárosból, és más vidéki városokból. "Nagyon szerették. Csupa csillogó tekintetet láttam, őszinte szeretetet és szívből jövő elismerést szakmai oldalról is" – magyarázza a rendező, aki bízik abban, hogy az előadás eljuthat majd több helyszínre az Arany János emlékévben.

A Vörös Rébék fontosságát így summázza Pesty-Nagy Kati: "Ez a darab az igazságról beszél, nem a tetszetősről, ezért tükör, és ezért szeretik az emberek. Ebben az előadásban nincs habos-babos sütemény, nincs rózsaszín műpillangó, hanem őszinte, tiszta színjátszás zajlik, zenével. Ma 1500 ember előtt bebizonyosodott, hogy van igény a kultúrára, van igény az igaz szavakra. És ez nagy reménységgel tölt el mindenkit, aki színházat csinál."

 

Populáris kultúra az „Arany 200” jegyében – ármány, cselszövés és halál a Vörös Rébékben - a Flyerz Magazin cikke

Nagy nap ez a mai: éppen ezekben a percekben hangzik el ünnepi bejelentés keretében Tatán, hogy mely zseniális színészek fogják megénekelni Arany János kevésbé ismert balladáját, a Vörös Rébéket. Az enyém pedig az a megtisztelő lehetőség és feladat, hogy miközben javában zajlik a sajtótájékoztató, a média közül elsőként tárhatom elétek a musical ősbemutatójának titkait.

Pesty-Nagy Kati író és rendező a Vörös Rébék musical alkotótáborának oszlopos, mi több: alapító tagja. Arany János művei – és legfőképp balladái – már tanulmányi évei alatt is bekúsztak agyának leghátsóbb rekeszeibe és ott várták, hogy bimbóból végül kivirágozzanak. Ennek az ideje pedig most jött el (sors-szerűen éppen a tavasz beköszöntekor): Arany születésének 200. évfordulójára megszületett a Vörös Rébék musical ballada.

Hogy miért pont Arany János eme balladájára esett a választás és miért pont musical feldolgozásra, annak két egyszerű oka van: Katitól megtudom, amit eddig még – szégyen és gyalázat, de – nem sejtettem: Arany nagy zenekedvelő volt sőt, ő maga is írt dalokat. A zene pedig, mint egy híd képez utat a közönség és a kultúra között. Olyan populáris műfaj ez, mely kortalan és örökzöld: mindig jó helyen és jó időben volt, van és lesz.

Tehát a Vörös Rébék musical ballada, stílusosan maga az „Arany középút”: mindenkihez szól és bárki számára – lehet – katartikus élmény. A történet persze nem egy klasszikus happy-end, ezért leginkább a 14 éven felülieknek ajánlott, de azon felül kötelezően. Ha szerethető, szenvedélyes és sokkolóan hatásos, „hasbarúgósan meghökkentő” szórakozásra vágysz: ott a helyed a tatai ősbemutatón.

Ami a sztorit illeti, nincsen túlbonyolítva: van benne szerelem, ármány, cselszövés, csábítás, gyilkosság, halál. Előbbiek alapján a Vörös Rébék beillene a „Paula és Paulina” brazil szappanopera 2017-es etűdjének, de ennél Arany sokkal eredetibb: Vörös Rébe, azaz Rebeka (aki feltehetően vörös hajú) egyszer asszony, máskor varjú alakjában megkísérti Pörge Dani kedvesét, Terát. Tera félrelép a Kasznárral (gazdatiszt), és teherbe is esik. Az ügyek ilyetén állása és maga a megcsalás ténye Pörge Danit többször is gyilkosságra ösztönzi, szóval ne várjunk megnyugtató végkimenetelt – tanulságra viszont számíthatunk.

Most pedig jöjjenek a részletek: a Vörös Rébék premierje 2017. július 28-án lesz Tatán, a Szabadtéren. Pesty-Nagy Kati rendező és Sándor Dávid koreográfus mellett Derzsi György zeneszerző nélkül sem jött volna létre az összhatás, mely a színészekkel a Vörös Rébéket közkedvelt musicallé varázsolja. Derzsi György maga a zenei sodrás, a karakterek zenei megalkotója. És hogy kik lovagolják meg mesterien a hangok hullámait? Íme a Vörös Rébék szereplői tőlem (azaz Pesty-Nagy Katitől) elsőként!

A Kasznár: Aki a Rébék eszelősen jóképű, csábító férfi alakja, Vadkerti Imre.

A Rébék: Kecskés Tímea nem csak a musical balladában, de a magyar színház világában is neves és sokoldalú zenei tehetség. Igen, őt láthattuk a Vámpírok báljában is. Azóta már külföldön is elismerték tehetségét, és erről „Rebi néni” alakjában is meggyőződhetünk majd.

A Pap: Aki által hitelessé és kerekké válik az egész musical. Turek Miklós, a Versszínházi sorozatáról híres színművész adja meg a Vörös Rébék komolyságát, igazi mélységét.

Pörge Dani: Akinek szerepére olyan fiatal, lendületes színházi előadót talált a rendező, hogy keresve sem találhatnánk mi sem jobbat. Pásztor Ádám hirtelen, feszült, szenvedélyes, a zenét pedig belé oltotta az élet.

Tera: A szakmában „angyalhang”-ként ismert Bucsi Annamária lesz a központi jelenség: a szépség, maga a csalfaság.

A Vörös Rébék üzenete pedig Neked szól: mindig van út és elágazás, mindig van választási lehetőség. Ha pedig ember vagy, hibázni fogsz. Hibázz, válassz és tanulj.

A Vörös Rébék musical balladáról és a teljes szereposztásról további információkat találsz a musical ballada hivatalos honlapján.

Pesty-Nagy Kati hivatalos Facebook oldalán pedig naprakészen informálódhatsz!

A Borítókép és a plakát képek forrása a Vörös Rébék hivatalos honlapja.

 
Flyerz - Eve

Arany-emlékév: a Vörös Rébék című musicalt mutatják be Tatán

 

2017. március 2.
 
X
Autista művészek munkái adják a vetített díszletet, a tatai néptáncosokat és a helyi versbarát kört is bevonják a produkcióba.

Arany János Vörös Rébék című balladáját feldolgozó musicalt mutatnak be júliusban Tatán - mondta el a darab rendezője az Arany-emlékév nyitányán, csütörtöki sajtótájékoztatóján. A darab megvalósításához Tata önkormányzata és Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. nyújtott segítséget. Az előadást július 28-án láthatják a nézők először a tatai szabadtéri színpadon - tette hozzá Pesty-Nagy Kati.

 

 

Rébék szerepét Kecskés Tímea játssza, a főbb szerepekben Pásztor Ádám, Petrozsényi Eszter, Vadkerti Imre, Bucsi Annamária, Turek Miklós, Mezei Kitty és Bodnár Vivien szerepel. A koreográfia Sándor Dávid munkája, a darab zenéjét Derzsi György szerezte.

Pesty-Nagy Kati elmondta, hogy a város néptáncosai is szerephez juthatnak a darabban, a 16 és 25 év közötti szereplők részére hamarosan válogatást hirdetnek.

Az előadáshoz keresnek még hat, női démonfigurát megformáló alakot, valamint bevonják a Tatai Versbarátok körét, a vetített díszletekhez pedig autista művészek munkáit alkalmazzák.

Arany János a Vörös Rébék című balladát 1877-ben a Margitszigeten írta egy népmondai töredék alapján.

A cím a vörös hajú Rebekára utal, aki misztikus erővel bír, egyszer varjúként, másszor öregasszonyként jelenik meg a műben. Előbb összeboronál egy ifjú párt, Danit és Terkát, majd a feleséget arra bíztatja, hogy csalja meg férjét. A nő terhes lesz, a férj kidobja a házából. A férjet azzal vádolják, hogy megölte Rébéket, így menekülnie kell. A bujdosás közben végez még egy emberrel is, ezért kettős gyilkosságért felakasztják.

Kemma