Pénteken
felszállt a Vörös Rébék a tatai szabadtéri színpadon. Pesty-Nagy Kati forgatókönyvéből és rendezésében, Derzsi György fenségesen szép dalaival szárnyaló
előadást varázsoltak az alkotók az 1500 nézőnek. Egyelőre csak bizakodni lehet, hogy nem megismételhetetlent. Az ősbemutató egyben egy új műfaj, a musical ballada megszületését is jelentette
Tatán.
"Elmondhatatlanul hálás vagyok Tata városának, hogy ez velünk megtörténhetett, hogy ez az
előadás létrejöhetett" – fogalmazott a pénteki ősbemutató után fáradtan a rendező, aki csapatával éjjel még azért székfoglalóst játszott a helyőrségi
klubban. Több mint egy hónapos intenzív próbafolyamat ért véget negyven embernek, köztük húsz Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyei diáknak és gyermeknek, a Vörös
Rébék közösségének. A napi együttlétek, az együttes munka eredményeként csodálatos előadás született és szeretet-kötelék operaénekes, előadóművész,
színészek, tatai versbarátok, koreográfusok, kis- és nagydiákok, amatőrök és profik között.
"Nincs amatőr. Aki arra termett, hogy színházat csináljon, az színházat fog csinálni. A határ nem ott van, hogy amatőr vagy profi, hanem, hogy mire született valaki" – magyarázza Pesty-Nagy Kati. "Csodálatos munkát végeztek. Mindegyik szereplő előtt le a kalappal" – teszi hozzá. A Vörös Rébék története bűnről, feloldozásról, felelősségről szól szerelmekkel, összefonódásokkal, Derzsi György csodálatos dallamaival, melynek igényessége a magasba emelte a produkciót. "Ami a legnagyobb boldogságom, hogy két autista barátom – Tamás és Kálmán – is itt volt a nézők között, akik a háttérrajzokat készítették. Büszkék voltak rá, hogy a munkáikat látták a színpadon" – mondja Kati, mivel a Vörös Rébék hátterét a tatai autista lakóotthon csapata készítette.
Az előadás főbb szereplői voltak: Kecskés Tímea, Pásztor Ádám, Bucsi Annamária, Turek Miklós, Bodnár Vivien, a felvidéki Vadkerti Imre, a tatai Petrozsényi Eszter, a tatabányai Mezey Kitti. A koreográfiát, a démoni energiákat Sándor Dávid és Görög Zoltán álmodták a produkcióhoz. Az előadás díszletét a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. tette hozzá a közös munkához. Az ősbemutatót ezerötszázan látták, több százan érkeztek a fővárosból, és más vidéki városokból. "Nagyon szerették. Csupa csillogó tekintetet láttam, őszinte szeretetet és szívből jövő elismerést szakmai oldalról is" – magyarázza a rendező, aki bízik abban, hogy az előadás eljuthat majd több helyszínre az Arany János emlékévben.
A Vörös Rébék fontosságát így summázza Pesty-Nagy Kati: "Ez a darab az igazságról beszél, nem a tetszetősről, ezért tükör, és ezért szeretik az emberek. Ebben az előadásban nincs habos-babos sütemény, nincs rózsaszín műpillangó, hanem őszinte, tiszta színjátszás zajlik, zenével. Ma 1500 ember előtt bebizonyosodott, hogy van igény a kultúrára, van igény az igaz szavakra. És ez nagy reménységgel tölt el mindenkit, aki színházat csinál."
"Nincs amatőr. Aki arra termett, hogy színházat csináljon, az színházat fog csinálni. A határ nem ott van, hogy amatőr vagy profi, hanem, hogy mire született valaki" – magyarázza Pesty-Nagy Kati. "Csodálatos munkát végeztek. Mindegyik szereplő előtt le a kalappal" – teszi hozzá. A Vörös Rébék története bűnről, feloldozásról, felelősségről szól szerelmekkel, összefonódásokkal, Derzsi György csodálatos dallamaival, melynek igényessége a magasba emelte a produkciót. "Ami a legnagyobb boldogságom, hogy két autista barátom – Tamás és Kálmán – is itt volt a nézők között, akik a háttérrajzokat készítették. Büszkék voltak rá, hogy a munkáikat látták a színpadon" – mondja Kati, mivel a Vörös Rébék hátterét a tatai autista lakóotthon csapata készítette.
Az előadás főbb szereplői voltak: Kecskés Tímea, Pásztor Ádám, Bucsi Annamária, Turek Miklós, Bodnár Vivien, a felvidéki Vadkerti Imre, a tatai Petrozsényi Eszter, a tatabányai Mezey Kitti. A koreográfiát, a démoni energiákat Sándor Dávid és Görög Zoltán álmodták a produkcióhoz. Az előadás díszletét a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. tette hozzá a közös munkához. Az ősbemutatót ezerötszázan látták, több százan érkeztek a fővárosból, és más vidéki városokból. "Nagyon szerették. Csupa csillogó tekintetet láttam, őszinte szeretetet és szívből jövő elismerést szakmai oldalról is" – magyarázza a rendező, aki bízik abban, hogy az előadás eljuthat majd több helyszínre az Arany János emlékévben.
A Vörös Rébék fontosságát így summázza Pesty-Nagy Kati: "Ez a darab az igazságról beszél, nem a tetszetősről, ezért tükör, és ezért szeretik az emberek. Ebben az előadásban nincs habos-babos sütemény, nincs rózsaszín műpillangó, hanem őszinte, tiszta színjátszás zajlik, zenével. Ma 1500 ember előtt bebizonyosodott, hogy van igény a kultúrára, van igény az igaz szavakra. És ez nagy reménységgel tölt el mindenkit, aki színházat csinál."
