Derzsi György zeneszerző, a musicalballada szereplőválogatásán.

Arany János és a zene

Arany János már gyermekkorában gitározott és zongorázott . Saját elmondása szerint, amikor Debrecenben felcsapott színésznek, szép, csengő hangja volt. Értett egy kottaíráshoz , de nem tudni, kitől tanulta. Életének utolsó éveiben, az 1870-es évek elején a budapesti gitárt kapott ajándékba a barátaitól. Emlékezetből leírható ifjúkorára mindegy 150 kedvelt dalát. Gitározás közben Petőfi Sándor , Kölcsey Ferenc , Amade László és egy saját versei született, kíséret nélküli melódiák papírra vetett, és átadta Bartalus István barátja, hogy csak halála után nyilvánosságra. Bartalus 1883. január 31-én egy Kisfaludy Társaságülésein jelentették be az Arany hagyatékából maradt dalokat, és Láng Fülöp operettének előadása Bartalus zongorakísérettel tízet elő is megadott közülük.

Jakab István zenésített meg egy Nemzetőr-dalt (1848), amely népdallá vált.Arany Jánosnak 1874-82 közötti évekből 19 saját dala maradt fenn, ezek közül tíz kiadás nyomtatott 1883-ban Bartalus István zongorakíséretével. Arany néhány dalszöveget írt. 1849-ben Festetics Leó zenéjére írta a Kondorosi Csárda mellett című versét. 1856. április 17-én elküldte Hej iharfa, juharfa című versét Simonffy Kálmán zeneszerzőnek. Ugyancsak 1856-ban írta Volt nekem egy rigószőrű paripám kezdetű versét, melyet Egressi Samu zenésített meg.

Pázmán lovag című vígballadája témája ifj. Johann Strauss egyedüli operája volt témája, Dóczy Lajos átírásában.

Homonnay Zsolt a Kasznár szerepében lesz látható.